‘Nonprofit könyvelés’ kategória archívuma

Megtévesztő megkeresések a civil szervezetek beszámolóival kapcsolatban

2017. nov. 08. – 13:55,

Több bejelentés érkezett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), miszerint civil szervezetek megtévesztő megkereséseket kaptak különböző gazdasági társaságoktól. E társaságok azt ajánlották, hogy ellenszolgáltatás fejében törvényességi és gazdasági szempontból átvizsgálják, javítják a civil szervezetek beszámolóit. Ezáltal megelőzhetik az esetleges retorziókat.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a civil szervezetek beszámolóival kapcsolatban az OBH feladata kizárólag azok nyilvántartása és közzététele. Az OBH tartalmában, érdemében nem vizsgálja a beszámolókat, valamint a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységét sem, ilyen vizsgálatokra ugyanis nincs hatásköre.
Kérjük, ha ilyen tartalmú megkeresést kapnak, azt utasítsák el, illetve haladéktalanul jelezzék az illetékes törvényszéknek, vagy a nyomozóhatóságnak.

Kivételes áfa-visszatérítési eljárás biztosítja a kedvezményezetteknek az áfa összegének visszatérítését azokban az esetekben, amikor a külföldi illetőségű adományozó a pénzbeni adományt kifejezetten ahhoz a feltételhez köti, hogy a kedvezményezettet mentesíteni kell a termék vagy szolgáltatás árába foglalt adó alól.

A külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában kizárólagos illetékességgel a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (KÜIG) jár el.

Az adó-visszatérítési kérelmek kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat és az adó-visszatérítés egyes eljárási szabályait a 15/2010. (XII. 28.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) tartalmazza.

Amennyiben ilyen lehetősége nyílik, vállalom ennek ügyintézését.

A cégek és a civil szervezetek is haladékot kaptak az új Ptk. Alkalmazásához

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.

2016. március 01.

A képviselők a Fidesz kezdeményezésére 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást.
Az előterjesztők egyike, Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a kft.-knek azért kellett
haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. előírásainak.
A Ház döntésével egyértelművé tette azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15 ezer forintot kell fizetni.
A Fidesz alelnöke korábban azt is elmondta, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer magyarországi civil szervezetből 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az előírt változtatásokat. Hangsúlyozta, a változtatás nélkül ezen civil szervezetek működése jogellenessé vált volna.

(MTI)

Végre eljött a várva-várt pillanat.

2015.02.13.-án kikerültek a NEA honlapjára a 2015 évi Működési és Szakmai Pályázati felhívások.

http://www.nea.hu/palyazatok

Ha még nem pályázott a NEA-hoz, és segítségre van szüksége, Szívesen állok rendelkezésére!

Pályázati tanácsadást vállalok előre egyeztetett időpontban.

Díja: 5.000,- Ft/óra

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ

Tisztelt Polonkai Zsuzsanna!

Megkeresésére hivatkozva ezúton tájékoztatom – szíves türelmét kérem, a NEA-2015. évi pályázati kiírásai hamarosan meghirdetésre kerülnek – kérem, kísérje figyelemmel www.civil.info.hu – honlapunk híreit, információit, ahol a kiírások, és útmutatók megjelennek! – NEA-menüpontjában, illetve a „Hírek” – menüpontban!

Üdvözlettel:

Handke-Varga Krisztina
pályázati referens

1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a civil szervezetnek, amely részesülni akar az 1 %-ból?

Szerepeljen a NAV regisztrált civil kedvezményezettek listájában!

a) A következő civil szervezetek részesülhetnek az adózók 1%-os felajánlásaiból:

  • az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil. Tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és
  • alapítvány, közalapítvány, amelyet a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel vett nyilvántartásba a bíróság,

ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek;

  • valamint:

b) a Magyar Tudományos Akadémia;
c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);
d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló1997. évi CXL. Törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:
1. Magyar Állami Operaház,
2. Magyar Országos Levéltár,
3. Országos Széchényi Könyvtár,
4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,
5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
e) az országos szakmúzeumok;

f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;
g) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;
h) a Nemzeti Együttműködési Alap.
i) a Magyar Művészeti Akadémia.

2. Mit tegyen tehát az a civil szervezet, amely kedvezményezett kíván lenni?

A magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-ából részesülni kívánó szervezet:

  • előzetesen regisztráltassa magát a NAV-nál! (Az adóhatóság a 2015. évtől kezdve, minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.) Bővebben…
  • ismerje meg alaposan az 1996. évi CXXVI. Törvényt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (az esetleges utólagos módosításokkal együtt);
  • ismertesse meg potenciális támogatóival az 1% felajánlásának lehetőségét, és mindenképpen hozza tudomásukra az adószámát;
  • ellenőrizze, hogy a szervezet megadott neve, adószáma és székhelye pontos megfelelője a hivatalos, nyilvántartott adatoknak a NAV regisztrált szja 1%-os kedvezményezettek listájában;

3. Mit kell tennie a kedvezményezett szervezetnek, mely 1%-ot kapott?

Mire használhatja fel a szervezet a kapott 1%-ot?

  • Közcélú tevékenységre (szervezet létesítő okiratában alaptevékenységként meghatározott)
  • Működésre (együttes összege a felhasznált összeg 25%-a, de legfeljebb 25 millió Ft lehet). A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. Működési költségként az 1%-os törvényben megadottak (1996. évi CXXVI. tv. 7§ 10-es cikkely) vehetők figyelembe.
  • Tartalékolhatja is a szervezet a kapott 1%-ot, az átutalást követő második év december 31-éig. A Módtv.-vel megállapított 6/C. § (1) bekezdése hatálybalépése előtt kiutalt támogatások tartalékolása esetén ezen összegeket 2015. december 31-ig fel kell használni.

4. Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról kell letölteniük a „13KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2015. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kell beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

13KOZ számú közleményben szerepelnie kell mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  • a 2009- 2012. adóévre benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére, illetve amelyet,
  • a kedvezményezett a hibátlan 12KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2013. évben nem utalt ki részére szja 1 %-os összeget az állami adóhatóság, azonban a 12KOZ számú közleményében tartalékolt összeget tüntetett fel, amelyet a tárgyévben (2014-ben) használt fel, vagy tovább kívánja tartalékolni, illetve a 12KOZ számú közleményének C4 sorában továbbtartalékolt összeget tüntetett fel és azt a tárgyévben (2014-ben) felhasználni nem tudta.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a teljes összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.huoldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (www.civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

5. Mit kell tennie a NAV-nak a kedvezményezett szervezettel kapcsolatban?

Ha a fenti 1. pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a NAV az adózó nyilatkozata ellenére sem utalja át a felajánlott 1%-okat. Ha az 1. pontban felsorolt felétetlek teljesültek, akkor a NAV legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat.

Ha a NAV december 15-ig a rendelkező magánszemélyt a NAV érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet a NAV internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minősül, akkor a NAV az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

Az 1. pontban említett kedvezményezettek részére átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását a NAV ellenőrizheti. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás esetén az NAV erről határozatot hoz, és ennek alapján az összeget visszafizetteti.

A NAV internetes honlapján tájékoztatást nyújt az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, adószámáról, az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről szóló tájékoztatót a NAV honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza.

6. Mit kell tennie a szervezetnek, ha a jövőben is szeretne 1%-ot gyűjteni?

Az adóhatóságnál kell előzetesen – elektronikus úton – regisztrálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, amely határidő jogvesztő. A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes.

Amennyiben a regisztrációt követően bekövetkezett változás miatt a szervezet már nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, azt a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Az adóhatóság a bejelentést követően törli a szervezetet a kedvezményezettek hatósági nyilvántartásából. Az adóhatóság a szervezetet akkor is törli a nyilvántartásból, ha tudomást szerez a kedvezményezett törléséről vagy közhasznú tevékenységet nem folytató szervezetté történő átalakulásáról, továbbá arról, hogy nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.

Azon szervezetek, amelyek a 2014. évben igazolták a kedvezményezetti feltételeket, nem kötelesek az előzetes regisztrációs eljárást kezdeményezni, a kedvezményezetti feltételek igazolásával egyúttal regisztrációs kötelezettségüknek is eleget tesznek.
Az adóhatóság közzétételi kötelezettségét első alkalommal 2015. január 1-jén teljesíti, amely lista tartalmazza a 2014. évben a kedvezményezetti feltételeket igazoló, valamint az előzetes regisztrációs eljárásban részt vevő és a kedvezményezetti feltételeket igazoló szervezeteket.

frissítve: 2015.01.22.

4
Dec

2015 évi Működési Pályázat

   Írta: admin

A NEA még mindig nem jelentette meg a 2015 évi Működési pályázatokat. (a 2014-évi pályázat beadási határideje 2013.11.27-vol)

Ettől függetlenül azt javaslom, hogy aki szeretne majd pályázni 2015-évi Működési támogatásra, kezdje meg a felkészülést, mert minél hamarabb sikerül beadni a pályázatot, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nyer.

Kiindulási alapnak jó a tavalyi kiírás. Jelentős változás most sem várható.

Indítsák el az EPER regisztrációt, sorolják be szervezetüket valamelyik Kollégiumhoz a tevékenységük alapján, állítsák össze, milyen jellegű költségekre szeretnének támogatást igényelni.

Fontos, hogy várhatóan majd az a szervezet indulhat a 2015 évi Működési pályázaton, akit a bíróság legkésőbb 2013. december 31-ig jogerősen nyilvántartásba vett!

Néhány link tájékoztatásul a 2014-es kiírásokból. Célszerű alaposan átolvasni.

http://civil.info.hu/documents/14322/23731/NEA_palyazat_NEA-MA-14-M_kiiras.pdf

http://civil.info.hu/documents/14322/23731/NEA_palyazat_NEA-MA-14-M_utmutato.pdf

http://eper.hu/eperemet/paly/palybelep.aspx?AspxAutoDetectCookieSupport=1

Jó munkát!

és

Sok sikert!

30
Oct

NAV Késedelmi pótlék értesítők

   Írta: admin

Megkezdődött a folyószámla-kivonatok és a késedelmi pótlékértesítők kiküldése

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2014. július 21-től megkezdte a 2013. évre vonatkozó folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését. Október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést az adóhivataltól.

A folyószámla-kivonatok és a pótlékértesítők kiküldésével az állami adóhatóság évente október 31-ig tájékoztatja az adózókat a folyószámlájukon könyvelt adatokról, továbbá egyeztetési lehetőséget biztosít számukra. A kiküldéssel értesülnek továbbá az adózók a késedelmes teljesítés miatti szankcionálásról, a késedelmi pótlékról is.

Folyószámla-kivonatot csak az az adózó kap, aki legalább egy adóneme vonatkozásában több mint 1000 forinttal tartozik, vagy akinek több mint 1000 forint túlfizetése van. (Az irányadó időpont a folyószámla 2013. december 31-i állapota.)

A kivonata mellett késedelmipótlék-értesítőt pedig az talál, akinek a tavalyi évre vonatkozóan – fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése miatt – késedelmi pótléka keletkezett.

Azok az adózók, akiknek 2014. január 1. és június 10. között volt legalább egy elektronikusan benyújtott és feldolgozott bevallása vagy adatszolgáltatása (elektronikus bevallók), papíros formában nem kapnak folyószámla-kivonatot és késedelmipótlék-értesítőt sem. Ők az ügyfélkapun (www.magyarorszag.hu) keresztül, az eBEV‑szolgáltatásokon belül elérhető folyószámla-lekérdező felület segítségével, elektronikusan, folyamatosan megtekinthetik az állami adóhatóságnál vezetett folyószámlájuk állapotát, továbbá a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján a tárgyidőszakra vonatkozó várható késedelmi pótlékukat is. A 2013-as adóév vonatkozásában ténylegesen felszámított és a folyószámlán előírt késedelmipótlék-kötelezettségükről előreláthatólag 2014. július végétől tájékozódhatnak. A késedelmipótlék-levezetés lekérdezésének módjáról és pontos kezdő időpontjáról az adóhatóság külön tájékoztatást jelentet meg.

Az ügyfélkapus regisztrációt követően az internetes felületen az elektronikus bevallókon túl bármely adózó lekérdezheti és nyomon követheti folyószámlájának aktuális egyenlegét és várható késedelmi pótlékát is.

A kivonat, és/vagy a pótlékértesítő átvételét követően az adózóknak fontos kiemelt figyelmet fordítaniuk azok elolvasására, értelmezésére, továbbá célszerű az értesítésben közölteket a saját nyilvántartásuk adataival tételesen összevetni. Az értelmezést, a tartozás, illetve a közölt késedelmi pótlék rendezését, vagy a túlfizetéssel kapcsolatos teendőket hasznos tudnivalókkal segíti elő a kivonathoz mellékelt „Tájékoztató” levél is.

Ha az egyeztetés során valaki eltérést tapasztal, észrevételt tehet személyesen a kivonat első oldalán is olvasható időpontokban az ügyfélszolgálatokon, továbbá írásban és – előzetes regisztrációval – az egyedi ügyekben tájékoztatást nyújtó NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszeren (ÜCC) keresztül telefonon is a 40/20-21-22 telefonszámon. Az ÜCC használatához szükséges ügyfélazonosító szám a TEL elnevezésű adatlapon igényelhető. Az adatlap és a hozzá tartozó részletes kitöltési útmutató a www.nav.gov.huinternetes honlap Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalról letölthető, kinyomtatható, postai vagy elektronikus úton is beküldhető, illetve személyesen az ügyfélszolgálatokon is benyújtható.

Az értesítésben közöltek írásban történő egyeztetéséhez a „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvány használata nyújt segítséget, amely a www.nav.gov.hu internetes honlap Letöltések-egyéb/ Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták menüpontján belül érhető el.

TÁJÉKOZTATÓ

a számlázó programok és online számlázó rendszerek használatához kapcsolódó, 2014.

október 1-jétől teljesítendő bejelentési kötelezettségről

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 2014. október 1jétől hatályos 11. és 13. §-a alapján az adóalany köteles az általa használt, illetve használatból kivont számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert az adóhatósághoz bejelenteni.

Az NGM rendelet 21. §-a alapján a 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó rendszerek, továbbá használatba vett, számla kibocsátására alkalmas saját fejlesztésű programok adatait az adóalanynak 2014. november 15-ig kell bejelenteni. A 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezését ugyancsak 2014. november 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Egyéb esetekben a bejelentési kötelezettséget a számlázó program rendeltetésszerű használatbavételétől, illetve használatból való kivonásától számított 30 napon belül (NGM rendelet 11. §), valamint az online számlázó szolgáltatás igénybevételének kezdetétől, illetve az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésétől számított 30 napon belül (NGM rendelet 13. §) kell teljesíteni.

Az NGM rendelet 2. § 2. pontja szerint számlázó program a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is. Ennek értelmében a bejelentési kötelezettség kiterjed azokra a többfunkciós informatikai megoldásokra is – pl. komplex ügyviteli rendszerek – amelyek más funkciók mellett számla kibocsátására is alkalmasak. Online számlázó rendszer alatt – az általános fogalomhasználat szerint – a hálózaton keresztül elérhető, számlázó szolgáltatást nyújtó rendszer értendő.

A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1 a használt számlázó program

  • nevét, azonosítóját,
  • fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát,
  • értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát,
  • beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program

esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját;

1.2 a használt online számlázó rendszer

  • az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét,
  • az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát,
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját;

2.1 a használatból kivont számlázó program

  • 1.1 pont szerinti adatait,
  • használatból történő kivonásának időpontját;

2.2 a használatból kivont online számlázó rendszer

  • 1.2 pont szerinti adatait,
  • az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját.

A számlázó program azonosítója bármilyen, a fejlesztő által meghatározott szám-, betű-, vagy egyéb karakterkombináció lehet, ami a számlázó program egyedi azonosítására szolgál (ami alapján a fejlesztő, a forgalmazó a számlázó programot az értékesítéskor nyilvántartásba veszi). A számlázó program értékesítésekor, rendelkezésre bocsátásakor a vevőt, felhasználót tájékoztatni kell a számlázó program nevéről és azonosítójáról.

A számlázó program frissítése, verzióváltása esetén nem kell ismételten bejelentést tenni, miután ez esetben a használatba vett és már bejelentett program nem – csak annak működése – változik, vagyis a korábbi név és azonosító alapján maga a program továbbra is beazonosítható marad.

Amennyiben az adóalany helyett, de az adóalany nevében más állítja ki a számlát, a számlázó programot használó adóalanynak azt az adóalanyt kell tekinteni, akinek/amelynek a nevében a számlázó programmal a számlát kibocsájtják, vagyis nem a meghatalmazottat. Mindez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ténylegesen (fizikálisan) – a képviseleti szabályok figyelembe vételével – a bejelentési kötelezettségnek a meghatalmazott tegyen eleget.

A bejelentés teljesítéséhez az adóhatóság a SZAMLAZO megnevezésű nyomtatványt rendszeresíti. A SZAMLAZO adatlap internetes kitöltő-ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési útmutató 2014. október 1-jétől lesz letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról (http://www.nav.gov.hu LetöltésekNyomtatványkitöltő programok

Egyszerű keresés/Összetett keresés, illetve az alábbi linkre kattintva:

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok ).

A nyomtatvány elektronikus kitöltését ezúttal is aktív súgó segíti.

(A nyomtatvány és kitöltési útmutatója előzetesen, tájékoztató jelleggel 2014. szeptember 1-jétől a honlapon elérhető.)

A SZAMLAZO nyomtatvány elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, illetőleg papír alapon nyújtható be 2014. október 1-jétől az állami adóhatóságnak.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

9
Jul

Változás az SZJA 1% kiutalásában

   Írta: admin

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) módosítása következtében jelentősen átalakultak a 2014. rendelkező évi felajánlásokból részesülni kívánó civil szervezetek kedvezményezetté válásának, elszámolásának feltételei.

A felajánlásokból való részesedéshez szükséges várakozási idő valamennyi szervezet tekintetében egységesen két évre módosult.

  • A kedvezményezetté válás alapfeltétele, hogy
    • a szervezet a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább 2 évvel korábban szerepeljen a bírósági nyilvántartásban,
    • belföldi székhellyel rendelkezzen,
    • nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végezzen,
    • továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfeleljen a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, azaz közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet.
  • Kedvezményezetté válás
    • 2014. rendelkező év
      A 2014. rendelkező évi nyilatkozatokban felajánló magánszemélyek által érvényesen megjelölt kedvezményezettek részére a NAV 2014. szeptember 1-ig adja postára a felhívó-tájékoztató leveleket, amelyben a szervezetek tájékoztatást kapnak a részükre felajánlott szja 1 %-os összeg várható nagyságáról, és azon törvényi feltételekről, amelyek meglétét a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolniuk kell a 1437A adatlapon.
    • 2015. rendelkező év
      • A 2015. rendelkező évben csak azok a szervezetek részesülhetnek az szja 1%-os felajánlásokban, amelyek 2014-ben kedvezményezettként előzetesen regisztráltatták magukat a NAV-nál. Az adóhatóság a 2015. évtől kezdve, minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.
      • A 2014. évben felajánlásban részesült szervezetnek a 1437A adatlapon kell jelölnie, amennyiben a szervezet a következő évekre vonatkozó előzetes kedvezményezetti regisztrációt is igényli.
      • Külön regisztrálnia – az elektronikus EGYREG adatlapon 2014. szeptember 30-ig – csak azoknak a szervezeteknek kell, amelyek nem kapnak felhívó-tájékoztató levelet, mert nem részesültek felajánlásban a 2014. rendelkező évben, vagy a 2015. rendelkező évben részesülhetnek első alakalommal az szja 1 %-os felajánlásokban pl.: a 2 éves várakozási idejük a 2015. rendelkező évre vonatkozóan teljesül első alkalommal.
      • A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes. A regisztrálásra nyitva álló határidő jogvesztő, a késedelem kimentésére igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Sikeres regisztráció esetén sem kaphat támogatást az a szervezet, amelyet a NAV kizárt a kedvezményezettek köréből.
  • További változás, hogy a kedvezményezett köztartozásának fennállását a NAV kizárólag a kiutalást megelőzően vizsgálja, és köztartozás fennállása esetén az adóhatóság intézkedik a kedvezményezett részére felajánlott adóösszegnek a nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről és a fennmaradó összeg kiutalásáról a kedvezményezett részére. Kivételes méltányosság köztartozás fennállása esetén nem alkalmazható, az csupán a feltételek késett igazolása esetén kérhető, utoljára 2014-ben a 1437A adatlap késedelmes benyújtása esetén.
  • A 2014. január 1-től hatályos szabályok szerint csökkent a működésre felhasználható támogatás aránya és összege is. A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségeinek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
    Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatóak csak el:

    • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
      • 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
      • 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
      • 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,
    • székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)
    • postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek),
    • költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal