A közhasznúsági minősítés megszerzésének feltételei:
| Tartalmi feltétel | Magyarázat |
| Civil szervezet (kivéve a civil társaságot)
vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény teszi lehetővé |
Egyesület (különös formái is, a párt kivételével)
Alapítvány Nonprofit gazdasági társaság |
| Erőforrásai megfelelőek | Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. |
| Társadalmi támogatottsága megfelelő | Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel
a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzt nem kell figyelembe venni), vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. |
| Formai feltétel | Magyarázat |
| Létesítő okirata megfelelő | Tehát tartalmazza a következőket:
a) a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő; b) annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból; c) annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez; d) annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; e) és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. |
| Legalább két évig tartó megfelelő működés | Minden fenti tartalmi feltételnek kimutathatóan a kérelem benyújtásától visszafelé számítva két éven keresztül megfelelt. |
A közhasznú civil szervezetekre eltérő működési szabályok vonatkoznak. A legfontosabb különbségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:
| Közhasznú civil szervezet | Nem közhasznú civil szervezet |
| Legfőbb szerv (ha több tagból áll) és az ügyintéző szerv ülései nyilvánosak. | Nem előírás a nyilvánosság. |
A létesítő okirat tartalmazza:
A létesítő okirat vagy más belső szabályzat rendelkezik:
|
Nem előírás a létesítő okirat tartalmának ilyen meghatározása. |
| Az egy tagból álló legfőbb szerv esetében különböző kötelezően előírt nyilvánossági és döntéshozatali szabályok betartása és kötelező megjelenítése a létesítő okiratban . | |
| Összeférhetetlenségi szabályok a felügyelő szerv és a könyvvizsgáló vonatkozásában.
Összeférhetetlenségi szabályok a vezető tisztségviselőre vonatkozóan bizonyos határozathozatalok esetében. |
Nincs ilyen előírás. |
| A vezető tisztségviselőre vonatkozó szigorúbb szabályok:
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
|
Nincs ilyen előírás. |
| Ötmillió forintos éves bevétel felett a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező, amely ellenőrzi a törvényes működést és indítványára 30 napos határidőn belül a legfőbb szerv összehívása is kötelező. | Nincs ilyen előírás. |
| Eredményét köteles a létesítő okiratban meghatározott közhasznú célra fordítani, azt nem oszthatja fel. | |
| A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. | |
| Váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. | Csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. |
| Gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. | |
| Beszámolójába bárki betekinthet.
A beszámolót a honlapon közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. |
A beszámolót a honlapon közzé kell tenni és letétbe kell helyezni |
Mikor érdemes közhasznúnak lenni és mikor nem éri meg?
Erre a kérdésre rendkívül nehéz válaszolni, mivel a közhasznúságot minden szervezet eltérően értelmezi: vannak olyan szervezetek, akik a közhasznúság előnyeinek kihasználásáért válnak közhasznúvá, és vannak olyanok is, amelyek esetében a közhasznúság adottság, hiszen nagyrészt ilyen tevékenységet végeznek.
A legkézenfekvőbb válasz erre a kérdésre talán az, ha a szervezet azt mérlegeli önmagában, hogy a közhasznúság által nyújtott előnyök (a közszolgáltatási szerződés megkötésének joga és egyes adókedvezmények) arányban állnak-e a megnövelt adminisztratív terhekkel és pénzügyi-gazdasági átláthatósággal.
A közhasznúsághoz mint minősítéshez, mint jogintézményhez a következő egyértelmű előnyök társulnak:
- közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet;
- a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót bizonyos mértékben csökkenti (egészen pontosan az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal, illetve a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén 50%-kal).
Fontos megemlíteni a közszolgáltatási szerződés gyakorlatának teljes változását. Míg korábban a bírói gyakorlat a közszolgáltatási szerződést a (most megszűnt) kiemelkedően közhasznú státusz elnyerésének feltételévé tette több esetben (annak ellenére, hogy született bírósági határozat ennek ellenében is), a most hatályos szabályok szerint csak közhasznú szervezet köthet ilyet. Ez olyan lényeges változás, ami minden olyan civil szervezetet érint, amelyik közszolgáltatási szerződést kíván kötni és még nem közhasznú, hiszen jelenleg nem a (kiemelkedően) közhasznúság előfeltétele a közszolgáltatási szerződés, hanem fordítva: a közszolgáltatási szerződés előfeltétele a közhasznú státusz.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy a két lényeges – fentebb említett – előnyön kívül a civil szervezetek által gyakorta igénybe vett más kedvezményeknek: 1%-os felajánlások gyűjtése, illetékmentesség, a NEA pályázaton való indulás stb. nem előfeltétele a közhasznúság.
Ugyanakkor nem szabad arról elfeledkezni, hogy a közhasznúsági minősített forma több olyan kötelezettséggel jár együtt, amelyek jóval nagyobb adminisztrációs terhet rónak a szervezetre a nem közhasznú szervezetekhez képest.
| Előnyök | Hátrányok |
|
|
Egyéb eltérő szabályok:
| Közhasznú | Nem közhasznú | ||
| Alapítvány | Egyesület | Alapítvány | Egyesület |
| Kizárólag Kettős könyvvitelt vezethet | Nem köteles Kettős könyvvitel vezetésére | ||