‘Nonprofit könyvelés’ kategória archívuma

23
Jun

Adózási különbségek

   Írta: admin

SZJA tv. (1995. évi CXVII.)

Adóalapba nem tartozó tételek (adómentes)

Közhasznú Nem közhasznú
Alapítvány Egyesület Alapítvány Egyesület
7. § (1)  d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja; 7. § (1)  d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;
y) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást;

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről

3. A közcélú juttatások körében adómentes:

Közhasznú Nem közhasznú
Alapítvány Egyesület Alapítvány Egyesület
3.1. a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak,
a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak,
a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak;
3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás,
továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;

3.4.  a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)

a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -,

b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt

ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,

bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,

bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,

illeti meg;

8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

Közhasznú Nem közhasznú
Alapítvány Egyesület Alapítvány Egyesület
8.18. az egyesülettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír; 8.18. az egyesülettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;
8.22. a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része, továbbá az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből

a) a közoktatásról szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport és más hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást, szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszerűen együtt járó juttatást is;

b) a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);

c) az a)-b) pontokban említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ideértve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap;

8.35. a helyi és/vagy nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű, ajándék;
8.36. a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatása (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti);

A közhasznúsági minősítés megszerzésének feltételei:

Tartalmi feltétel Magyarázat
Civil szervezet (kivéve a civil társaságot)

vagy

olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény teszi lehetővé

Egyesület (különös formái is, a párt kivételével)

Alapítvány

Nonprofit gazdasági társaság

Erőforrásai megfelelőek Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Társadalmi támogatottsága megfelelő Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel

a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzt nem kell figyelembe venni), vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Formai feltétel Magyarázat
Létesítő okirata megfelelő Tehát tartalmazza a következőket:

a) a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő;

b) annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból;

c) annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

d) annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

e) és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Legalább két évig tartó megfelelő működés Minden fenti tartalmi feltételnek kimutathatóan a kérelem benyújtásától visszafelé számítva két éven keresztül megfelelt.

A közhasznú civil szervezetekre eltérő működési szabályok vonatkoznak. A legfontosabb különbségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

Közhasznú civil szervezet Nem közhasznú civil szervezet
Legfőbb szerv (ha több tagból áll) és az ügyintéző szerv ülései nyilvánosak. Nem előírás a nyilvánosság.
A létesítő okirat tartalmazza:

  • ülésezés gyakoriságára, nyilvánosságra, határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére,
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.

A létesítő okirat vagy más belső szabályzat rendelkezik:

  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható;
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
Nem előírás a létesítő okirat tartalmának ilyen meghatározása.
Az egy tagból álló legfőbb szerv esetében különböző kötelezően előírt nyilvánossági és döntéshozatali szabályok betartása és kötelező megjelenítése a létesítő okiratban .
Összeférhetetlenségi szabályok a felügyelő szerv és a könyvvizsgáló vonatkozásában.

Összeférhetetlenségi szabályok a vezető tisztségviselőre vonatkozóan bizonyos határozathozatalok esetében.

Nincs ilyen előírás.
A vezető tisztségviselőre vonatkozó szigorúbb szabályok:

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az Art. szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
Nincs ilyen előírás.
Ötmillió forintos éves bevétel felett a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező, amely ellenőrzi a törvényes működést és indítványára 30 napos határidőn belül a legfőbb szerv összehívása is kötelező. Nincs ilyen előírás.
Eredményét köteles a létesítő okiratban meghatározott közhasznú célra fordítani, azt nem oszthatja fel.
A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
Gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
Beszámolójába bárki betekinthet.

A beszámolót a honlapon közzé kell tenni és letétbe kell helyezni.

A beszámolót a honlapon közzé kell tenni és letétbe kell helyezni

Mikor érdemes közhasznúnak lenni és mikor nem éri meg?

Erre a kérdésre rendkívül nehéz válaszolni, mivel a közhasznúságot minden szervezet eltérően értelmezi: vannak olyan szervezetek, akik a közhasznúság előnyeinek kihasználásáért válnak közhasznúvá, és vannak olyanok is, amelyek esetében a közhasznúság adottság, hiszen nagyrészt ilyen tevékenységet végeznek.

A legkézenfekvőbb válasz erre a kérdésre talán az, ha a szervezet azt mérlegeli önmagában, hogy a közhasznúság által nyújtott előnyök (a közszolgáltatási szerződés megkötésének joga és egyes adókedvezmények) arányban állnak-e a megnövelt adminisztratív terhekkel és pénzügyi-gazdasági átláthatósággal.

A közhasznúsághoz mint minősítéshez, mint jogintézményhez a következő egyértelmű előnyök társulnak:

  • közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet;
  • a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót bizonyos mértékben csökkenti (egészen pontosan az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal, illetve a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén 50%-kal).

Fontos megemlíteni a közszolgáltatási szerződés gyakorlatának teljes változását. Míg korábban a bírói gyakorlat a közszolgáltatási szerződést a (most megszűnt) kiemelkedően közhasznú státusz elnyerésének feltételévé tette több esetben (annak ellenére, hogy született bírósági határozat ennek ellenében is), a most hatályos szabályok szerint csak közhasznú szervezet köthet ilyet. Ez olyan lényeges változás, ami minden olyan civil szervezetet érint, amelyik közszolgáltatási szerződést kíván kötni és még nem közhasznú, hiszen jelenleg nem a (kiemelkedően) közhasznúság előfeltétele a közszolgáltatási szerződés, hanem fordítva: a közszolgáltatási szerződés előfeltétele a közhasznú státusz.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a két lényeges – fentebb említett – előnyön kívül a civil szervezetek által gyakorta igénybe vett más kedvezményeknek: 1%-os felajánlások gyűjtése, illetékmentesség, a NEA pályázaton való indulás stb. nem előfeltétele a közhasznúság.

Ugyanakkor nem szabad arról elfeledkezni, hogy a közhasznúsági minősített forma több olyan kötelezettséggel jár együtt, amelyek jóval nagyobb adminisztrációs terhet rónak a szervezetre a nem közhasznú szervezetekhez képest.

Előnyök Hátrányok
  • Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet.
  • A közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal.
  • Megnövelt adminisztratív terhek.
  • Pénzügyi-gazdasági átláthatóság követelményei (dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége, vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai, felügyelő bizottság létrehozása kettős könyvelés stb.).

Egyéb eltérő szabályok:

Közhasznú Nem közhasznú
Alapítvány Egyesület Alapítvány Egyesület
Kizárólag Kettős könyvvitelt vezethet Nem köteles Kettős könyvvitel vezetésére
12
Feb

11KOZ Bevallás benyújtása

   Írta: admin

A 11KOZ bizonylat benyújtásának szabályai

Tájékoztatjuk a kedvezményezett szervezeteket, hogy jogszabályváltozás miatt, a 2011-ben kiutalt szja 1%-os összeg felhasználásáról szóló 11KOZ jelű nyomtatványt (2012. október 31-e helyett) 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóság részére elektronikus úton, tehát az Ügyfélkapun keresztül () megküldeni. A 2012. évben egyházból egyesületté átalakult szervezetek a törvény szerint 2012., 2013., 2014. évben elszámolásra nem kötelezettek.

A 11KOZ jelű adatlap legkorábban 2013. január 1-jén lesz letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu). A közleményben szerepelnie kell az 1%-os összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és működési költségeknek külön-külön és összegszerűen is. Szintén szerepelnie kell a felajánlott összeg esetleges – legfeljebb három évre történő – tartalékolására vonatkozó információknak is. A közlemény végén nagyobb terjedelmű szabadon gépelhető rész található, melyben az 1%-os összeg felhasználására vonatkozó részletes információk tüntetendőek fel. Az adóügyek elektronikus intézéséhez a kedvezményezett képviselője, vagy meghatalmazottja az okmányirodánál, a fővárosi, vagy megyei kormányhivataloknál, vagy a NAV Központi Ügyfélszolgálatainál köteles regisztráltatnia magát és a regisztrációt követő 8 napon belül a T180 számú adatlapon kell bejelentést tennie az állami adóhatósághoz képviseleti jogosultságáról, illetve arról, hogy képviseleti jogosultságának tartalma mire terjed ki. Az adóhatóság a közleményben szereplő adatokat átadja az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter részére, aki az adatokat minisztériuma honlapján közzéteszi. A saját internetes felülettel rendelkező szervezetek, a felhasználást követő év május 31-éig kötelesek a közleményt honlapjukon is közzétenni azzal, hogy a közleményt 1 évig nem lehet onnan eltávolítani.

Amennyiben a kedvezményezett a közleményre vonatkozó szabályoknak nem tesz eleget, az adóhatóság határozattal kizárja a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.

17
Jun

Önkéntesség

   Írta: admin

Az Önkéntes segítők fogadásának, alkalmazásának feltételei.

2005. évi LXXXVIII. törvény
a közérdekű önkéntes tevékenységről

Minden civil szervezet fogadhat önkéntest a közérdekű önkéntes

De:

2012.06.08. | ÖKA adminisztrátor

A tavasszal elfogadott Nemzeti Önkéntes Stratégia értelmében, még az idei évben felülvizsgáltra kerül a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXVIII. törvény

A tervek szerint év végére kerülhetne elfogadásra a módosított törvény.

17
Jun

A Közhasznúság további feltételei

   Írta: admin

(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

(6) A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését. Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

Közhasznúság

17
Jun

Közhasznúság új feltételei

   Írta: admin

A közhasznú minősítés elnyerésének egyik feltétele, hogy a szervezet – közvetlenül vagy közvetve – valamilyen, jogszabályban meghatározott közfeladatot lásson el. Az új Civil törvény nem korlátozza az ellátható közfeladatok körét, nem preferál tevékenységeket, így a közhasznú tevékenységek nincsenek felsorolva.

Az alábbi táblázat segítségképpen a korábbi, közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény kategóriáiból kiindulva, témakörönként – a teljesség igénye nélkül – mutat be jogszabályokban meghatározott állami, önkormányzati feladatokat.

A közhasznúság feltételei

24
Feb

ÚJ Civil Törvény

   Írta: admin

Az új Civil Törvény (2011. évi CLXXV. tv.) legfontosabb mindenkit érintő változásai:

1. Minden közhasznú szervezet 2012.01.01-től köteles áttérni a kettős könyvvitelre.

Ez azt jelenti, hogy aki eddig Naplófőkönyvet vezetett, annak is a kettős könyvvitel előírásai szerint kell folytatnia a könyvelést.

El kell készítenie a nyitó mérleget, valamint az egyszeresről kettős könyvvitelre való áttérés rendező tételeit.

Be kell szerezni egy kettős könyvelő programot, vagy könyvelőt kell felkérni.

2. Minden Civil Szervezetnek közzé kell tennie Beszámolóját az OBH-nál.

Ez vonatkozik már a 2011-es Beszámolóra is.

20
Feb

2011 évi bevallás – 2012.02.27.

   Írta: admin

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a
köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, a kiemelkedően
közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az
európai területi együttműködési csoportosulás, amennyiben az
adóévben vállalkozási tevékenyből származó bevételt nem ért
el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget,
ráfordítást nem számolt el, 2012. február 27. napjáig
társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet, a
1101-es számú bevallás főlapjának "E" blokkjában. A
nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő jogvesztő, ezt
követően már társasági adóbevallást kell benyújtani.